A megtett út
Az anyagi pont (vagy tömeg pont, merev test) által, adott idő alatt, bejárt pálya hossza.
Jele: s,
SI mértékegysége a méter [m]
Anyagi pont, tömegpont
Olyan véges tömegű test, melynek jellemző méretei elhanyagolhatóak a mozgás pályájának méreteihez képest, és belső folyamatai nem befolyásolják mozgását.
Arkhimédesz törvénye
A folyadékba merülő testre felhajtóerő hat, amely nagysága egyenlő a test bemerülő részével azonos térfogatú folyadék súlyával.
Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás (összefüggések)
Dinamika
A dinamika a mozgásokat létrehozó erőhatásokkal foglalkozó tudományág.
Egyenesvonalú egyenletes mozgás
Az anyagi pont egyenes vonalú pályán állandóan ugyanabba az irányba halad, és azonos időközök alatt azonos nagyságú utat tesz meg.
Egyenesvonalú mozgás
A pályagörbe egyenes. Az elmozdulásvektor benne van a pályában.
Egyenletes körmozgás
Egyenletes körmozgást végez az anyagi pont, ha
• körpályán mozog
• egyenlő időközök alatt, egyenlő utakat tesz meg
• mindig ugyanabba a körülfutási irányba halad
Egyenletes körmozgás (összefüggések)
Egyenletesen változó körmozgás (összefüggések)
Elmozdulás
Egy irányított szakasz (vektor), mely a mozgás kiindulási pontjából, annak érkezési pontjába mutat. Jele: Δr
SI mértékegysége (m).
Egyenletesen változó körmozgás (összefüggések)
Folyadékok tulajdonságai
• nincs önálló alakjuk– részecskéik könnyen elgördülnek egymáson
• felveszik az edény alakját, mert a részecskék a gravitációs erő hatására lefelé igyekeznek (energiaminimum-elve), míg az edény alsó részén lévő térrészt ki nem töltik
• folyadék felszíne: mindig merőleges a folyadékra ható eredőerőre
• Meghatározott térfogatuk van, összenyomhatatlanok - a részecskék között erős a kölcsönhatás, amely taszító jellegű, ha a részecskék túl közel kerülnek egymáshoz, és vonzó jellegű, ha kissé eltávolodnak egymástól
• A részecskék közti kölcsönhatás rövid hatótávolságú. Két folyadékcsepp csak akkor tapad össze, ha nagyon közel kerülnek egymáshoz, szinte összeérnek.
• A részecskék nem töltik ki hézagmentesen a rendelkezésükre álló teret. Két folyadék keverékének a térfogata kisebb, mint az egyes folyadékok térfogatának összege.
• A részecskék rendezetlen mozgást végeznek. A folyadékok képesek a diffúzióra.
Fordulatszám, frekvencia
Jele: n, f : időegység alatt megtett fordulatok száma, mértékegysége: 1/s
Gyorsulás
Egy mozgás során megtörténhet, hogy a sebességvektor pillanatról pillanatra változik. Ez
akkor lehetséges, ha a mozgó tárgy gyorsul, lassul (változik a sebesség nagysága), vagy a pálya görbe vonalú (változik a sebességvektor avagy a mozgás iránya). A gyorsulás egy olyan vektormennyiség, mely a sebességvektor időbeli változását jellemzi.
Helyvektor
A helyvektor a vonatkoztatási rendszer origójából az anyagi ponthoz húzott vektor . Ha az anyagi pont mozog, akkor a helyvektor az idő függvénye .
Impulzusmegmaradás tétele
Mechanikailag zárt rendszerben az impulzusváltozások összege nulla. NEM SZABAD ELFELEJTENI, HOGY EZEK VEKTOROK!
Impulzus-mozgásmennyiség (lendület)
Impulzus-mozgásmennyiség (lendület)
A körpályán mozgó test pályamenti (tangenciális) gyorsítóerejének a körpálya középpontjára vonatkozó nyomatéka megegyezik, a mozgó test impulzus nyomatékának időegység alatti megváltozásával.
Impulzustétel
Egy tömegpont impulzusának idő szerinti deriváltja egyenlő a rá ható összes erő eredőjével.
Másképp: a gyorsítóerő megegyezik az m tömegpont impulzusának időegység alatti megváltozásával.
Kinematika
Az anyagi pontok és a merev testek mozgásának matematikai leírása, a mozgás okának feltárása nélkül
Körmozgás
Az anyagi pont körmozgást végez, ha a pálya kör, vagy körív.
Merev test
Olyan test, melynek tetszőleges két pontjának távolsága időben állandó.
Mozgás
Egy anyagi pont vagy merev test változtatja helyét, helyzetét más testekhez képest. Egy test mozgását akkor ismerjük, ha bármely pillanatban meg tudjuk mondani a helyét, helyzetét.
Mozgásegyenletek, mozgásfüggvény
Az anyagi pont mozgását akkor ismerjük, ha a pont helyét bármely t időpillanatban ismerjük, vagyis pl. Descartes-féle derékszögű koordinátarendszerben a pont koordinátáit az idő függvényében meg tudjuk adni.
Ezek a kinematikai mozgásegyenletek (mozgásfüggvények) meghatározzák a mozgó pont által leírt pályát. Másképpen: az anyagi pont helyzetét meghatározó r=r (t) helyvektor-idő függvény.
Munka
A munka az erőnek és az irányába eső elmozdulásnak a skaláris szorzata.
Newton I.
Létezik olyan vonatkoztatási rendszer, amelyben a magára hagyott test megmarad a nyugalom vagy az egyenes vonalú egyenletes mozgás állapotában mindaddig, amíg más testek mozgásállapotának megváltozatására nem kényszerítik. Az ilyen a vonatkoztatási rendszert inerciarendszernek nevezzük.
Newton II.
Egy test gyorsulása egyenesen arányos a rá ható erők eredőjével. Az arányossági tényezőt tömegnek nevezzük, és m-mel jelöljük.
Newton III.
Ha 1. testre 2. test erőt gyakorol, akkor az 1. test is hat a 2.-re ugyanolyan nagyságú, de ellentétes irányú erővel. Ez a Newton-féle III. axióma, a kölcsönhatás törvénye, más néven hatás-ellenhatás törvénye.
Newton IV.
Ha egy m tömegpontra egyidejűleg több erő is hat, akkor ezek hatása helyettesíthető vektori eredőjükkel. (Vektoriális szuperpozíció elve)
Nyomás
Az egységnyi felületre ható merőleges nyomóerő nagysága. (Skalármennyiség)
Pálya
Azon pontok összessége, amelyeket a test mozgása során érint.
Pascal törvénye
"súlytalan" ideális folyadék (a gravitációs erő elhanyagolható a külső erőkhöz képest) felszínére ható külső nyomás a folyadék felszínén és a folyadékban minden irányban gyengítetlenül terjed.
Periódusidő
Jele: T, mértékegysége [s]
körmozgás esetén: egy teljes kör megtételéhez szükséges idő
harmonikus rezgőmozgás esetén: az az idő, amely alatt a rezgőmozgás ismétlődő része egyszer játszódik le.
Pillanatnyi sebességvektor
A sebességfüggvény egy adott t időpillanatban felvett értéke.
Tulajdonságai:
- vektor mennyiség,
- iránya azonos a pályagörbe érintőjével.
Sebesség
Egyenesvonalú egyenletes mozgás során az anyagi pont egyenes vonalú pályán állandóan ugyanabba az irányba halad, és azonos időközök alatt azonos nagyságú utat tesz meg, vagyis az út és az idő hányadosa állandó. Ezt a hányadost sebességnek nevezzük.
Mivel a mozgásnak iránya is van, jellemzésére vektormennyiségre van szükség. A sebességvektor minden pontban a pálya érintője, iránya megadja a mozgásirányt. A sebesség értékét adja az út, idő szerint vett első deriváltja is.
Sebességfüggvény
A mozgásfüggvény idő szerinti első deriváltja.
Sűrűség
Egységnyi térfogatban levő anyag tömege.
Vonatkoztatási rendszer
Egy vonatkoztatási test és egy hozzá rögzített koordinátarendszer.
Vonatkoztatási test
A mozgás és nyugalom viszonylagos állapotok, vagyis a vonatkoztatástól függenek. A tömegpont mozgását mindig egy vonatkoztatási testhez képest tárgyaljuk. Vonatkoztatási testnek nevezzük azt a merev testet, amihez a többi test mozgását viszonyítjuk.
